2015. november 12., csütörtök

1.rész

Hát itt is lennék a beígért meglepi résszel. Ami azt illeti, ez egy teljesen más jellegű történet, amit eddig megszokhattatok, ugyan is ez RÓLAD szól! Még nem írtam ilyet, szóval kíváncsian várom a visszajelzéseket. Mint ahogy láthatjátok, ez az első része (amit kicsit hosszabbnak terveztem, de akkor megint két hétig nem került volna ki semmi xd) szóval a közeljövőben számíthattok a folytatásokra. Jó szórakozást mindenkinek!^^

Csodálatos napok I.


Erőteljesen süt rád a nap és melegít fel az őszi napon. Délelőtt lehet? Mi történhetett hirtelen? Kinyitod a szemeidet és egy padon ülsz egy számodra ismeretlen helyen.  Körbenézel, egy nagy betonos terület szélén helyezkedsz el, aminek két végén egy-egy kosárpalánk helyezkedik el. Mögötted fűvel van borítva minden és egy nagy kerítés jelzi az út végét. Pont, mint egy iskolaudvar. De hiszen az előbb még a szobádban ültél, a számítógéped előtt. Akkor most, miért vagy itt?
Tele van minden veled egykorú gyerekkel, akik épp egy épületből jönnek ki. Oh, egy épület! Eddig miért nem tűnt fel? Azért elég nagy. Talán kissé meggárgyultál. Olyan ismerős ez a hely neked, de egyszerűen nem tudod felidézni vajon honnan. Talán bent is körül kéne nézned?
Felállsz a padról, amin eddig békésen ültél és csak most veszed észre, mennyire hideg van, ahogy a szoknyád alá enyhén befúj a szél. Megindulsz hát a hatalmas építmény felé, miközben igyekszel beleolvadni a tömegbe. Persze ez nem sikerül, mert miért is sikerülne? Megbotlasz egy kavicsban….komolyan? És azonnal nekiesel egy előtted álló embernek. Telibe fejelted a tarkóját. Ügyes vagy, mondhatom.
-Ne haragudj! – dörzsölgeted az orrod, ami az előbb találkozott valaki koponyájával – Nem szándékos volt.  Sajná…lom, oh! – Felnézel az emberre, akit telibe kaptál hátulról s csodálkozva tapasztalod, hogy őt ismered! Egy lány áll előtted félig fekete, félig pink hajjal, fekete ruhákban. Nem szokványos egy látvány az tény. Ez  Yumi! Az a Yumi, akiről te a történeteket olvasod. Felfogtad végre, ember? Te belecsöppentél a történetbe! Ha Yumi itt áll előtted, személyesen, akkor másról nem is lehet szó. Ezek szerint ez a Sweet Amoris Gimi udvara. Akkoooor…. a fiúkkal is találkoznod kell majd, nem igaz? Neked ki a kedvenced közülük? Gondolj bele! Talán még láthatod is! Juj, ember, nézz magadra. Folyik a nyálad! Elég már, nyilvános helyen ne perverzkedj!
-Semmi gond – térít vissza a valóságba Yumi – Új vagy itt? Még nem láttalak? Biztosan te is a nyílt hétre jöttél! – Hogy a mire? Ő most tényleg azt hiszi, bármit is tudsz te az itteni életről? Hahó! Egy másik dimenzióból jöttem ide, nem tűnik fel?
-Ami azt illeti…Nem tudom pontosan, mikor és miért jöttem ide. – Ennél hülyébbnek sem nézhet most téged senki.
-Izé, esetleg, akkor nincs kedved megnézni mi is ez a Nyílt hét?
-De, persze! – Hiszen időd, mint a tenger, otthon úgy is csak nyomnád a számítógépet és kockulnál a nap huszonnégy órájában. Nem így van?
Yumi mosolygott egyet, majd beléd karolt és körbevezet az épületben. Láttad a folyosót, a tantermeket, a pincét, a kertet és a csarnokot is. Végigrángatott az egész iskolán, miközben neked lerohadt a lábad. Ez ennyire nagy? Yumi végigfecsegte neked az egész utat, minden szaftos pletykát megtudtál….nos, mindenről. És tudod mi a leggázabb? Hogy soha életedben nem jártál itt, nem ismered az embereket, de még is tudtad ki kicsoda, mikor egy nevet hallottál. Sőt, lehet az egész körbevezetés is feleslegesnek bizonyult, mert ismered már a helyet, mit a kisujjadat. Ennyire sokat lógsz fent a Csábításból Jeles oldalán? Nem vagy te kicsit függő?
Na, lényegtelen. Megtudtad időközben mit is takar a Nyílt hét. Hét kerek napról van szó, mikor nincs tanítás, hanem egész nap programok vannak, midig más témában. Ne tévesszen meg a neve, nem azért Nyílt hét, mert diákok százai jönnek iskolát nézni, hanem a diákok hozhatnak magukkal egy embert, akivel részt szeretnének venni ezen az eseményen! Ez csak is egyetlen egy hét a diákok számára, amikor az iskolát nem egy börtönhöz hasonlítják. Természetesen a részvétel itt is kötelező, ha valaki hiányzik, igazolást kell hoznia. Elég kevés ilyen elvetemült ember van, akik kihatják ezt a hetet. Csupa móka és kacagás. Kivéve mikor nem…
Minden egyes nap más téma, és ez évente változik. Megtudtad például, hogy tavaly az ünnepek kerültek terítékre. Minden főbb ünnepnek volt egy napja, mikor a diákok csak is azzal kapcsolatos feladatokat kaptak és programokon vettek részt. Például, a szerda Halloween volt és kiadták, hogy senki ne jöjjön délelőtt, mert minden program késő délután és este lesz. Csak is jelmezben lehetett menni, Yumi például tündér volt.  De azt mondta Castiel zombi Nathaniel meg rendőr. A többiekre nem emlékezett. Szóval, egyedül ment, mert akkor még nem ismerte Jessicát, akit idén hívott meg. Para volt a hangulat, mert egy enyhe temető feelingje volt az egész udvarnak, az gimi belsejében meg Dracula otthonában érezte magát. Először a csarnokban egy bulin vettek részt, utána osztályonként csapatjátékokat kellet játszaniuk majd éjfélkor megnéztek egy horror filmet, ami rohadtul félelmetes volt. Mindenki ott reszketett a csarnok padlóján, takaróval a vállán. De elmondása szerint nagyon izgalmas egy nap volt. Idén nem tudják még milyen főbb témák lesznek, totál meglepetés az egész számukra. Meg talán számodra is.
Miután tényleg minden egyes pontot megmutatott neked Yumi az iskolában, leültetek ugyanarra a padra, ahonnan te indultál.
-És most mi lesz? – kérdezted mit sem sejtve Yumi jövőbeli terveiről.
-Megvárjuk Jessicát. Őt hívtam meg idén és mivel lassan kezdődik az Első nap, itt kéne lennie. – Oh! Ezek szerint Jessicával is találkozni fogsz? Ő az az őrült csajszi a történetben, ugye? Vajon tényleg ilyen lehet? Mindenesetre gyorsan választ fogsz kapni a kérdéseidre, ugyan is ott jön!
Jessica totál átlagosan nézett ki, ahhoz képest hogyan szokott. Összefonta a haját, ami a vállán pihent és egy farmer, felső kombót választott magának. Egy kisebb oldaltáskával jött, ami tele volt kitűzőkkel. KPOP bandák, mi?
-Szia Yumiiiii! – kezdett el rohanni, ahogy meglátott titeket majd hirtelen megtorpant, mikor megakadt a szeme rajtad – Ez meg ki a rák?
-De tuskó vagy! Őt itt izé… bocs, mi is a neved? – Te komolyan nem mutatkoztál be neki? Illemtudásod, mint egy aranyhalé.
-Persze! A nevem _____. Örvendek a találkozásnak – nyújtod oda a kezedet Jessicának, akiről süt az elégedetlenség.
-Aha. – fordul el tőled, majd azonnal csillogó szemekkel Yumin állapodik meg a tekintete – Yumiiii! Mikor kezdődik? Jujj, annyira várom. Lysander tök sokat mesélt erről az egészről és… - Anyám a kiscsaj totál fel van pörögve. De látszólag nem igazán rajong érted, nem úgy, mint Yumiért. De majd biztos időközben helyrejön ez az egész közöttetek. Vagy nem?
Yumi bocsánatot kért Jessica furcsa viselkedéséért, amit természetesen nem vettél zokon. Nem így képzelted el őt. Mármint, de. Yumit idegesítő, enyhén hiperaktív fangirl, aki csak is az ő Yumijának és az általa rajongott fiúkért él. Csak nem gondoltad volna, hogy hozzád így fog viszonyulni.
 Befelé igyekeztetek, miközben te Yumival beszélgettél és Jessica mellettetek duzzogott. Elindultatok az első program felé.

Az igazgatónő mindenkit a B tanterembe kéretett. Mire ti odaértetek, már a fél iskola ott volt, alig fértetek be. Lökdösődnötök kellet, hogy egyáltalán beférjetek az ajtón. Egyszer érezted, hogy valaki pofátlanul megfogta a fenekedet, de mire megfordultál nem láttál senkit, aki megtehette volna. Vörös arccal áltál be a libasorba Yumi mögé. Hirtelen megindultatok az egyik sarok felé és csak akkor esett le miért, mikor átnéztél Jessica válla felett. Lysander állt ott. Egek! Te most komolyan találkozni fogsz vele? Szívinfarktust ne kapj, ha meglátod, azt a tökéletes arcát. El kell szomorítsalak, ő már foglalt. Aileen is biztosan a közelben lehet, mert nem szokása kihagyni ezt a hetet.
Megérkeztetek neked pedig remegett a kezed az idegességtől. Borzasztó egy lány vagy! Csak nyugodj meg és nem lesz bajod. Yumi maga elé tolt, és bemutatott Lysandernek. Kezet fogtatok, te pedig elpirultál, ahogy a bőrötök egymáshoz ért. Bemutatkozás letudva. Szuper! Nem estél össze az izgatottságtól. Látom erőt vettél magadon, később még meg is dicsérlek érte.
-Te meg kire vársz mellesleg? – kérdezte Yumi karba tett kézzel, Lysandertől.
-Castielt azt mondta itt lesz tíz percen belül…olyan negyven perce.
-Akkor már tuti nem jön a szemét – fújta fel az arcát Yumi. Halkan kuncogtál egyet az orrod alatt. Vicces látványt nyújtott Yumi a hörcsögképével.
-És mi lesz a mai nap témája? – szegezted a kérdést a társaság tagjainak, hiszen mér furdalta a kíváncsiság az oldaladat. Nagyon megtetszett ez az egész, de igazán elkezdődhetne már. Hát nem vagy kicsit türelmetlen?
-Senki nem tudja. – válaszolt Lysander – Mindenki ezen töpreng a múlt hét óta.
-Ami engem illet, már nagyon hágja az agyam, hogy mi a francért kell minden évben megtartani ezt a szart – káromkodva lépett oda hozzájuk az előbb emlegetett Castiel. Vörös fejét azonnal ki lehetett szúrni az egész tömegből. Ő sem volt valami túl jó hangulatban, akárcsak Jessica, mikor meglátott téged. Ez gonosz volt? Bocs.
Valamiért Castiel látványa vegyes érzelmeket hozott ki belőled. Remegtél részben a csodálattól, hogy ő is itt áll végre előtted, részben a félelemtől. Egy rossz szó felé és neked annyi. Jegyezd meg, hogy soha semmilyen körülmények között ne keveredj vele konfliktusba, mert abból te nem jöhetsz ki jól. Oké?
-Az értelmiségi szinted a béka segge alatt van – vágott vissza azonnal Yumi – Minek jöttél el egyáltalán? Nem hiányzott az a piros fejed senkinek. – Uhh, ezekek a veszekedések még durvábbak, mikor félig te is bene vagy a dologban. – És mellesleg. Ő itt ____ - bökött feléd Yumi.
-Ja, hello – intett egyet feléd, amit te is viszonoztál – Egész csinos vagy.
-Ne mondj ilyeneket te tuskó, mert Yumi megharagszik! – kapott egy tockost Jessicától, aki eddig mélyen hallgatott. – Mit flörtölgetsz ezzel itt, hm? – Vetett rád egy gúnyos pillantást.
-Nyugi már! Lys segíts, ezek széttépnek! – mutatott a két lányra, téged kihagyva.
-Magadnak keresed a bajt mindig – te pedig csak nevetve figyeled a kis társaság kommunikációját. Elég viccesek így együtt. Nem tudod, meddig maradsz még itt velük, de reméled minél tovább.
Némi verekedés után, ami abból állt, hogy Jessica további hasba rúgásokat adott Castielnek, ahányszor kinyitotta a száját, elhalkult a tömeg. Az igazgató nő lépett be a terembe. Pont olyan öreg és pufi, amilyennek megismerted a játék során. Talán kicsit alacsonyabb, alig látszott ki a tanári asztal mögül. Megköszörülte a torkát és belekezdett a mondókájába.
-Kedves diákok, ezennel ismertetném a hét napirendjét. Ez egy egész különleges Nyílt hét lesz a megszokottól, ugyanis nem tesszük közzé előre a témákat az adott naphoz. Majd aznap megtudják, ha megérkeznek, mindenesetre instrukciókat adunk az előző nap végén, a következőhöz. A mai nap arra szeretném kérni önöket, alkossanak csoportokat, nagyjából kettőtől nyolc főig terjedő létszámúakat. Amint ezzel megvannak, fáradjanak a csarnokba kilenc óráig. Ott várjuk magukat a következő feladatukkal. Kellemes szórakozást kívánunk erre a hétre! – elrendezgette papírjait, amiket addig forgatott majd továbbállt.
Amint kilépett a tanteremből az Igazgató nő, újra felhangosodott a népség és mindenki azon kezdett el agyalni, kivel vagy kikkel alkosson csoportot. Azt hiszem nem is kell mondanom, hogy ti tökéletesen megvoltatok úgy, ahogy vagytok. Bár lehet mégsem annyira tetszik ez a felállás mindannyitoknak.
-Én Yumit akarom! – mondja el már századszor Jessica, miközben rángatja az említett karját.
-Fogd már fel te IQgyökkettő, hogy én meg nem akarok veled kettesben lenni – vágta orrba Jesst, hogy végre feladja a szekálását és más társ után nézzen – Én____val szeretnék lenni. Valaki, aki nem Jessica, csatlakozik hozzánk? – Igazán megörültél, amikor Yumi azt mondta veled akar egy csapatot alkotni. Már csak az a kérdés, hogy melyik fiút kapod még magad mellé?
-Én szívesen jönnék – lépett mellétek Lysander – Talán ha együtt lennénk, kicsit jobban megismerhetlek – mosolygott rád aranyosan. Felnéztél rá és kicsit nagyon durván elpirultál. Ember, mi lesz még itt, ha ti együtt lesztek?
-Még mit nem! – lökte odább Jessica Lysandert – Yumi Castiellel lesz! Kettesben töltik a napot, kicsit romantikázni aztán este…
-Pofád lapos! – kapta fel hirtelen a vizet Yumi.
-Nekem bejön az ötlet – karolja át Castiel a félig pink hajú lány vállát, mire az csak megrúgta a bokáját. Castiel a sajgó testrészét fogva kezdett el ugrálni, majd meghúzta a támadója haját. Yumi hirtelen kapta oda a kezét, így már mind a ketten jajgatva szidták a másikat.
-Szerintem ez nem is annyira rossz ötlet – mondtak ki a gondolatodat, de mikor mindenki WTF? fejet vágva nézett rád, leesett még is mit mondtál – Mármint nem az! Csak, hogy én Lysanderrel és Jessicával legyek együtt. Kisebb csapatokban gyorsabban haladhatnánk.
-Megbeszélve. Yumi, indulás a csarnokba!
-Mivan? – de mire kimondhatta volna, Castiel csuklón ragadta és kirángatta a folyosóra.
-Nem fogják megölni egymást? – kérdezted a megmaradt két embert melletted kissé aggódva.
-Mindig ilyenek. Ne féltsd őket. Indulhatunk? – mind a ketten bólintottatok és ti is elindultatok a csarnok irányába.

4 megjegyzés:

  1. Érdekesnek bizonyul kíváncsian várom a folytatást :)

    VálaszTörlés
  2. úristeen ez nagyon jó lett *--* Teljesen bele éltem magamat :D Minnél hamarabb folytasd ha tudod mert imádoom x3

    VálaszTörlés
  3. Wow ilyen történetett sem olvastam még, de szerintem jó

    VálaszTörlés
  4. Naon jó! Yumi szemszögét már nem is folytatod?

    VálaszTörlés